Vezetés a várakozáselméletek tükrében: tanulságok és fejlődési utak

Leadership Through the Lens of Expectancy Theories: Lessons and Developmental Trajectories

Abstract

Hungarian

A stratégiai döntéshozatal bizonytalan jövőbeli kimenetelekhez kapcsolódik, ezért a döntéshozók várakozásai kulcsszerepet játszanak a vállalati irányításban. A stratégiai döntések jellemzően hosszú távú célokat követnek és a szervezetek sikerét alapvetően befolyásolja, mennyire képesek előre látni és kezelni a jövőbeli piaci és makrogazdasági feltételeket. Az elmúlt évtizedek üzleti környezetét a globalizáció felgyorsulása, technológiai forradalmak, valamint pénzügyi és gazdasági válságok jellemezték. Ezek a folyamatok ráirányították a fókuszt arra, hogy a gazdasági várakozások milyen kritikus szerepet játszanak a stratégiai tervezésben és döntéshozatalban. Jelen tanulmány a releváns gazdasági elméleteket felsorakoztatva bemutatja, milyen szerepet tölthetnek be a várakozástípusok – statikus, egyszerű, extrapolatív, adaptív és racionális, valamint ezek kombinációi – a vezetői döntéshozatalban, különös tekintettel azok szubjektív természetére és hatásmechanizmusaira. A cikk a modell – valóság – várakozás viszonyrendszerre helyezi a hangsúlyt, a visszacsatolás és tanulás szerepére, valamint a döntési torzítások hatásaira is. Emellett a közgazdasági modellezés egyes várakozástípusai és a szakirodalomban fellelhető vezetési modellek közötti kapcsolatra mutatunk rá.

English

Strategic decision-making is inherently linked to uncertain future outcomes, which is why managerial expectations are so important for corporate governance. Long-term strategic goals require organisations to anticipate and respond effectively to future market and macroeconomic conditions. In recent decades, accelerated globalisation, technological disruption and recurring financial crises have emphasised the critical role of economic expectations in leadership and planning. This paper explores how different types of expectations — static, naïve, extrapolative, adaptive and rational, as well as combinations of these — inform strategic leadership decisions, paying particular attention to their subjective nature and mechanisms of influence. The expectation–model–reality relationship is emphasised, with a focus on feedback, learning, and cognitive biases. The paper also examines how economic expectation models align with leadership theories in management literature, offering insights into how leaders can navigate complexity through informed expectation frameworks.